Óvodánk 2008-ban elnyerte
a Zöld óvoda címet. A cím
elnyerése után egy szigorú
kritérium-rendszernek kell megfelelni, melyek betartása
környezettudatossá neveli mind a gyerekeket, mind a
szüleiket.
Mik ezek a kritériumok?
1. Az óvoda szellemiségében a környezeti nevelés alapján működik. A
helyi nevelési program a környezeti nevelést kiemelten ?kezeli?, erre
építi a fejlődést elősegítő tevékenységeket, tartalmazza a
fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget.
2. A helyzetelemzésben
kitérnek a helyi, regionális környezetvédelmi
és egészségügyi szervezetek, a civil
szerveződések, a társintézmények,
a szülői közösség stb. helyi
stratégiájára, terveire. Ezek lehetnek: a
helyi környezetvédelmi program, az
egészségkép vagy ?terv, az óvodával
kapcsolatban álló iskola
környezet-egészségvédelmi programja stb.
amelyek mind a humán, mind az anyagi erőforrások
biztosításában az
óvoda segítségére vannak és
gazdagítják tevékenységeit. Az
egészségkép
megfogalmazásában is szerepel a helyi környezet
kiemelt szerepe.
3. A helyi célok, feladatok
megfogalmazásában természet- és
környezetvédelmi feladatok kiemelten szerepelnek a helyi
adottságok
alapján (pl. fák védelme, faápolás,
faültetés, madárvédelem, hulladék
kezelése és felhasználása,
egészséges táplálkozás,
energiatakarékosság,
a lakóhely-megismerési tevékenységek, az
épített és a természeti
környezet védelme stb.).
4. A nevelőmunka tervezésében,
a megvalósítás gyakorlatában
megtalálhatók a környezeti nevelés elvei,
tartalmi jellemzői.
5. A nevelőmunka hatékonysága érdekében a nevelési eljárások során a
mit, mivel, mikor, hogyan és kivel kérdésekre épített fejlődést
elősegítő tevékenységek kerülnek megvalósításra (pl. az igényeknek
megfelelően megvalósul a képességek fejlesztése, eszközhasználat
megtanulása, ismeretszerzés és alkalmazás modern módszereinek
használata, kirándulások stb.)
6. A gyerekek nevelése egyéni
fejlettségükhöz igazodó differenciált
bánásmód elve alapján
tevékenységközpontú módszerekkel
zajlik, kiterjed
a sajátos nevelési igényű, nemzetiségi
és kisebbségi gyermekek
nevelésére is.
7. Az óvodapedagógus
alkalmazott módszerei segítik a tanulási
környezet megteremtését, a tanulás
tanulásának megvalósítását
(játék,
szenzitív módszerek,
életközösségek terepi tapasztaltatása,
felfedezés,
élménypedagógia, projekt módszer
alkalmazása, kooperatív tanulás, erdei
óvoda stb.)
8. A településen és az
óvodában élő, a gyermekek
életkorának
megfelelő hagyományok ápolása,
gazdagítása megvalósul az óvoda
életében
a szülők bevonásával, és így a
családdal való kapcsolatban, valamint a
település szinterein. A zöld jeles napok
(természet-ünnepek, egészségi
jeles napok) kiválasztásánál is
érvényre jutnak a környezeti adottságok
(pl. a vízparti településeken a víz
világnapját, a hegységekben
lévőknél a madarak és fák napját
ünneplik elsősorban).
9. Az óvoda minden dolgozója
tisztában van a fenntarthatóság
tartalmi jellemzőivel és ez minden tevékenységben
megnyilvánul. Ezáltal
az óvoda felnőtt közössége munkahelyi
életmódjával és munkájával
pozitív mintát nyújt a környezettudatos
magatartásra, az ökológiai
szemléletformálásra, az egészséges
életmód szokásainak megalapozására,
a közösségi egészséges
életvitelre.
10. Az óvodapedagógusok
hét évenkénti
továbbképzésének részét
képezi a környezettudatos neveléshez
kapcsolódó területek.
11. Az óvodaépület
helyiségeinek berendezése segíti a
környezetbarát
szemléletmód, valamint az egészséges
életmód megalapozását. Az óvoda
berendezése az egyszerűség, a takarékosság
a praktikusság jegyeit
mutatja, a helyi sajátosságot is tükröző
természetes anyagok
felhasználása érvényesül. A gyerekek
által használt eszközöket,
játékokat körültekintően
vásárolják meg, pl.: nincs mérgező
festékkel
bekenve, nem káros a környezetre.
12. Minden csoportszobának egyéni hangulata, arculata van, sok-sok
növénnyel, a természetsarokban a természet által adott ?kincsekkel?.
Növényápolási, állatgondozási feladatokat látnak el a gyermekek
rendszeresen az egészségügyi előírásoknak megfelelő és megengedett
mértékben.
13. Az óvoda udvara mentes az
allergiát, a mérgezést és
sérülést
okozó növényektől. Az óvodakertben a helyi
lehetőségek
figyelembevételével valósul meg a
zöldséges- és virágoskert, a
gyógy-és
fűszernövény rész, a sziklakert, a kerti tó
stb. A gyermekek
kertgondozáshoz használnak kerti szerszámokat.
14. Az udvari játékok környezetbarát anyagból készülnek, és
megfelelő helyet, teret adnak a gyermekek játékának. Udvari árnyékolók
és ivókút illetve ívási lehetőség biztosított. A szabadban történő
egészséges mozgáshoz, játékhoz megfelelő hely és idő áll rendelkezésre
minden nap a gyermekek számára.
15. A takarékossági rendszer
kiépített az óvodában a villany-, a
vízhasználat és a fűtés terén. Az
épületen belül energiatakarékos izzók
vannak a folyosókon, termekben a világítás
megfelel az egészségügyi
előírásoknak. A fűtési rendszer
környezetbarát. WC öblítők, hideg-meleg
kevert csapvíz, a levegő illatosítására
gyógynövények (nem használnak
hajtógázos légillatosítókat).
16. Szelektív
hulladékgyűjtés biztosított az óvoda
egész épületében
(pl. papír, műanyag stb.), kivéve a veszélyes
hulladékokat (pl. elem,
olajos palack stb.). A ?hulladék nem szemét? elv
hasznosítása az
újrafelhasználás érdekében
(ajándékkészítés,
játékkészítés stb.)
megvalósul.
17. Az óvoda működése során rontott (használt) papírok külön
tárolóba kerülnek, hogy a gyerekek újból felhasználhassák (elvihessék
onnan rajzolni, hajtogatni stb.)
18. Az óvoda működtetése
során az óvoda vezetősége a
környezetkímélő
anyaghasználatra (környezetbarát
tisztítószereket használata), a
tudatos takarékosságra, a kapcsolatok széles
és többirányú
kiépítésére
kiemelten törekszik.
19. Az óvodapedagógusok
folyamatosan gyarapítják a környezeti
neveléshez kapcsolódó szakirodalmat, a felnőtt
és a gyermek környezet-
és egészségbarát szemléletre
ható könyvek vonatkozásában egyaránt.
Alakítják a gyermekek és családtagjaik
környezettudatos településlakói
/városlakói és fogyasztói szokásait.
20. Széles körű
kommunikációs kapcsolat folyik az óvoda és
partnerei
között. Ezzel biztosított a társadalmi
hatás a minőségfejlesztés elvek
alapján, vagyis partneri kapcsolat működik a
környezet- és
természetvédelem érdekében: az óvoda
környezetében élőkkel szülőkkel, a
lakossággal, (szülői értekezleti
témák, fórumok szervezése,
rendezvények: sportnapok, állatok gondozása,
egészséges táplálkozás,
növényápolás és védelem,
kirándulások stb.), az óvodákkal, és
más
gondozási-, nevelési-, valamint
nevelési-oktatási intézményekkel, a
fenntartóval.